A Réder (Reder, Rederer, Röder) család a török kiűzése után az elnéptelenedett Baranyába, az ún. “Schwäbische Türkei”-be a 18. sz. elején betelepült sváb családok egyike. A Reder név elég gyakori a német nyelvterületen, így sok Reder nevű család él Baranyában, de gyakoriak a Bácskában is. Saját Réder felmenőimet a -VII. generációig sikerült anyakönyvileg igazoltan felderítenem, de betelepülésük pontos időpontját és a származási helyüket nem sikerült azonosítanom. Más baranyai Rederekhez hasonlóan több generáción keresztül vízimolnárok voltak. A baranyai malomösszeírásokban szereplő, rokonként nem azonosított Johannes Reder vízimolnár Frankóniából, Erczbachból települt be Bosokra (Palotabozsok) a szüleivel 1770 körül.
-I/1. LÉVAY (RÉDER) Gábor (apa)
*Szeged, 1913.02.16.; +Bp. VIII., 1989.12.06.; =Bp. XI., 1937.12.21., PONGRÁCZ Katalin
xxx
-II/1. LÉVAY (RÉDER) Béla (nagyapa)
*Pécs, 1884.02.27.; +Bp., 1931.01.23.; =Vágsellye, 1912.02.10., CZELLER Malvin
nagyapa
xxx
xxxxxx
-III/1. RÉDER Károly (dédapa)
*Nagy Pall, 1849.07.27.; +Pécs, 1908.04.01.; =Pécs, 1877.10.24., 1. KUMMER Anna
dédapa
Apja halálakor dédapám mindössze 2 éves volt. 26 éves édesanyja újra férjhez ment. Link András molnártól Emilia nevű lánya született.
(Asbold Jánosné, szül. Link Emilia néven dédapám gyászjelentésén
a nővéreként szerepel.)
Dédapámat valószínűleg anyai nagyszülei nevelték. Talán ezért lett belőle Weidhoffer Károly nagyapjához hasonlóan szabó mester, megszakítva ezzel ősei hagyományos vízimolnár foglalkozásának a sorát.
xxxxx
xxxx
-IV/1. REDER György (ükapa)
*(Kis)herend, 1824.; +Nagypall, 1851.06.29.; =Kátoly, 1844.02.13., WEIDHOFFER Éva
Születési anyakönyve, meglepő módon, nincs meg az egerági anyakönyvben, ahol az előtte és utána született 3 testvéréé megtalálható. Így születési helye és éve mégis biztosnak tekinthető.
Házassági anyakönyve szerint 20 évesen molnárlegény Kátolyban. Tehát nem volt saját malma, mint az apjának és a nagyapjának. Az a (kis)herendi malom ugyanis az 1828-as malomösszeírás szerint mostohaapjáé Redenbacher Jánosé lett. György 8 éves korában teljesen árva lett, édesanyja is meghalt. Mostohaapjától született, ekkor 4 éves, féltestvérével szemben nem lehetett esélye a malom tulajdonjogának megszerzésére. Ősei mesterségét azonban kitanulta, és rövid élete során azt folytatta.
Első gyermeke Kátolyban született, míg a másik kettő, köztük harmadikként Károly dédapám, Nagypallban, ahol szintén több vízimalom működött.
27 évesen szívbetegségben, “vízkórban” halt meg. Ez valószínűleg öröklött betegsége volt, mert apja is nagyon korán, 29 évesen halt meg. A nehéz munkával járó molnár mesterség is hozzájárulhatott korai halálához, mert a nem vér szerinti molnár rokonai sem értek meg idős kort. (Schunk János 44, Gusmann Mátyás 38 éves volt.)
Halálakor 3 gyereke közül már csak Károly dédapám élt. 26 évesen megözvegyült felesége újra férjhez ment. Link András molnártól Emilia nevű lánya született, akinek a férje Ásbold (Aschbold) János szabó mester volt.
-V/1. REDER János (szépapa)
*Borjád, 1797.01.11.; +(Kis)herend, 1826.01.04.; =Egerág, 1817.11.17., KESDORF Katalin
Neve a házassági akv.-ben Rederer, akárcsak a születési akv.-ben az apja neve. Az 1815-ös baranyai malomösszeírás idején még csak 20 éves volt, így akkor nyilván az apja, idősebb Reder János szerepelhetett a malom tulajdonosaként. Apja halála után valószínűleg ő lett a tulajdonos, de az 1828-as összeírás idején már ő sem élt, és a malom az özvegye új férjéé, Redenpacher Jánosé lett.
Négy gyermeke született. Halotti anyakönyve szerint 31 évesen halt meg, de valójában csak 29 éves volt. Halálának oka nincs feljegyezve, de valószínűleg szívbeteg volt, amit György fia tőle örökölhetett.
-VI/1. REDER János
*Bóly, 1762.12.18.; +(Kis)herend, 1820.07.28.; =?, N. Katalin
Keresztneve a születési akv.-ében János Gáspár. A Rothschal Gáspár keresztapjára utaló Gáspár más dokumentumaiban nem szerepel. Vezetékneve János fia születési akv.-ében Rederer.
A fiú születési helyeként az anyakönyvében “Borjád ex mola rubra”, azaz a borjádi “Vörös malom” szerepel. A malom több másikkal együtt valamikor a Karasica patakon működött, de ma már csak régebbi kataszteri térképek tüntetik fel a helyét. Ebben az uradalmi malomban dolgozhatott tehát. Az 1815-ös baranyai malomösszeírás szerint már malomtulajdonos (Kis)Herenden a pécsi járásban. A malma egykerekû, 3. osztályú és 7 hold föld valamint 2/4 kaszás rét tartozott hozzá.
Az 1828-as malomösszeírás idején már sem ő, sem János fia nem élt. A malom új tulajdonosa fia özvegyének az új férje, Rédenpacher János lett.
-VI/1. N. Katalin
*?, ~1770.; +?, >1820.07.28.; =Bóly(?), <1790.10.03., REDER János
Személyes anyakönyvei nem ismertek. Adatai a család más anyakönyvei alapján becsült dátumok. Neve fia születési akv.-éből ismert. Két fiuk született.
-VII/1. REDER János Ádám
*?, ~1738.; +Bóly, <1806.09.20.; =Bóly, 1758.01.24., 2. TÜRMER Anna Margit
Vezetékneve Röder alakban is elõfordul. Keresztneve több esetben csak Ádám. Türmer Margitot özvegy emberként vette feleségül. Első házasságának az időpontja és feleségének a neve nem ismert.