I. LÉVAY ŐSÖK

Amint azt a KÉPES ŐSFÁK mutatják a LÉVAY ŐSÖK (azaz a saját őseim), két főágra szétválva, édesapám LÉVAY (RÉDER) és édesanyám PONGRÁCZ fölmenőiből tevődnek össze. A legördülő menü mutatja, hogy a LÉVAY ŐSÖK milyen dédszülői ágakra bomlanak.

Őseim nemzetiségi eredetüket tekintve vegyes képet mutatnak. Mind az apai, mind az anyai felmenőim között van egy-egy tisztán sváb eredetű ág. Réder apai nagyapám és Oriold anyai nagyanyám minden felmenője Baranyába, illetve Bácskába betelepült/betelepített sváb volt. Palkovics dédanyám, a gyökereit tekintve, a török elől Burgenlandba menekült horvátok leszármazottja. Czeller nagyanyám családja, a neve és az ősök Pozsony környéki származási helye alapján, német gyökerű lehetett, de számos felvidéki magyar és tót családdal ötvöződve. Közéjük tartoztak a magyar kisszecsei Lévayak, akik 1635-ben Lévay alias Vasska néven kapták nemesi címeres levelüket. A Vasska sem tűnik „igazi” magyar névnek. Szentmiklósi és óvári Pongrácz anyám családja az egyik legősibb felvidéki magyar család, az ottani nemes családokkal sokoldalú házassági kapcsolatban. A Pongráczok őseit IV. Béla király a cseh nemesek sorából emelte át a magyar nemesek közé.

Összefoglalva: őseim a Közép-Európára jellemző tarka nemzetiségi összetételt tükrözik.